EGTC-ETT ALAPÍTÓK

Nyíregyháza

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal.

Nyíregyháza egy folyamatosan növekvő, modern és fiatalos város, amely az elmúlt években megmutatta, hogy itt az ország keleti régiójában is komoly gazdasági eredményeket lehet elérni, európai mértékben is jelentős beruházásokat lehet létrehozni. Számos olyan munkahelyteremtő és megtartó beruházás valósult meg a közelmúltban, amely előremutató gazdasági növekedést jelent a város, és biztonságot az itt élők számára.

A megyeszékhely eredményeiből kiemelve néhányat, 2014-ben pályázati forrás segítségével 31 intézményt korszerűsített. Ebből 5 bölcsőde, 6 óvoda, 4 iskola. Megújult a Városi Rendelőintézet és kilenc háziorvosi rendelő, hogy csak néhányat említsünk.
A Váci Mihály Kulturális Központ emblematikus épülete immár megszépülve és büszkén fogadja be a kulturális programokat, s a monumentális Bujtosi Szabadidő Csarnok is hamarosan a nemzetközi sportesemények fellegváraként üzemelhet, hiszen már zajlik a modernizáció, folyamatban vannak a belső felújítási munkálatok.
2014-ben számos önkormányzati intézmény energetikai korszerűsítése is megvalósult Nyíregyházán. S akkor még nem is beszéltünk a városrész rehabilitációkról, vagy a város szinte minden részét érintő út-, és járdaépítésekről, a közlekedésbiztonsági és a közbiztonság javítását célzó fejlesztésekről, mint pl. a közvilágítás, vagy a térfigyelő kamerarendszer fejlesztése.

Nyíregyháza turisztikai szempontból is igen jelentős város, az ide látogatók nem csak a város gyöngyszemében, Sóstógyógyfürdőben gyönyörködhetnek és mártózhatnak meg a Sóstói Parkfürdő vagy a város négy fürdőjének valamelyikében a gyógyhatású termálvízben, de megtekinthetik a Nyíregyházi Állatpark több ezer lakóját, vagy ellátogathatnak a Sóstói Múzeumfaluba, ahol a megye tájegységeinek népi építészetét tekinthetik meg. Érdemes időt szánni Tuzson János Botanikus Kertre, a Városi Galéria, vagy a Jósa András Múzeum állandó és időszakos kiállításainak megismerésére is. A belvárosi sétát a köztéri alkotások, parkok és pihenőhelyek, kávéházak bősége teszi hangulatossá. A belváros gyönyörű épületei között az 1873-ra eklektikus stílusban felépített Városháza és az 1892-ben elkészült Megyeháza ma is eredeti pompájukban láthatók. A szabadtéri programokat, kirándulásokat kedvelőket várja a Bujtosi Tó és Városliget, az Erdei Tornapálya valamint a gyönyörű Sóstói Parkerdő.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város további történéseit figyelemmel kísérheti hivatalos weboldalunkon – www.nyiregyhaza.hu –, ahol első kézből kap információt a városban zajló fejlesztésekről, eseményekről, programokról.

Szatmárnémeti (Satu Mare)

Elhelyezkedés: Szatmárnémeti, a 150,30 km² területű város, Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, 126 m-es tengerszint feletti magasságon fekszik (47˚47′-es északi széles- ségen, 22˚52′-es keleti hosszúságon).
Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határ-városnak számít. Magyarország (Csengersima) felé közúti személy- és teherforgalom számára, Ukrajna (D’jakovo – Nevetlenfalu) felé vasúti teherforgalom számára van határátkelő. A környező nagyvárosokkal jelentős forgalmat lebonyolító országutak kötik össze (Nagyvárad, Nagybánya, Zilah) Másik fontos megközelíthetőségi lehetőség Szatmárnémeti nemzetközi repülőtere.
A város települési viszonyait tekintve Szatmárnémeti a Szamos valamikori árterében fekszik, a folyó mindkét partján. A ma már töltések közé szorított folyó valamikor a mai város területének nagy részét uralta, ezért a környék tájképét ma is a felhagyott folyómedrek, feltöltött holtágak, természetes hordalékgátak jellemzik.
Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagy mértékben befolyásolta a Szamos folyó. Az emberi település kialakítására alkalmas élettéren kívül fontos gazdasági szerepet is kölcsönzött a városnak (Évszázadokon keresztül Szatmár vára – amit szintén a Szamos tett bevehetetlenné Evilja Cselebi szerint – volt a Szamoson Erdély felől leúsztatott só átrakásának központja. Neve is innen ered a Salz Markt magyarosodott Szatmárrá, majd lett szintén fonetikusan Satu Mare).
Lakosság: A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint, Szatmárnémetinek 102.411 lakosa van, zömében román anyanyelvűek (58,9%), ezen kívül számottevő a magyar anyanyelvű lakosság aránya is (34,6%). A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság többi része más etnikumúnak vallotta magát (német, zsidó, roma, stb).
Látványosságok, műemlékek Szatmárnémetiben:
• Tűzoltótorony
• Dacia szálloda (volt Pannónia)
• Római katolikus Püspöki Palota
• Északi Színház
• A leg különbözőbb vallásokhoz tartozó templomok és régi épületek, lakóházak
Szatmárnémeti testvérvárosai:
1. Wolfenbüttel – Németország:
2. Zutphen – Hollandia
3. Nyíregyháza – Magyarország
4. Beregovo – Ukrajna
5. Reszow – Lengyelország
A fent említetteken kívül Szatmárnémeti még szoros barátsági és együttműködési viszonyt folytat például a következő városokkal: Schwaz (Ausztria), Darmstadt (Németország), Bereg (Ukrajna), Ujhorod (Ukrajna), Udine (Olaszország).
Szatmárnémetiről bővebben a város hivatalos honlapján lehet olvasni: www.satu-mare.ro

ELNÖKSÉG TAGJAI

Nyíregyháza

Dr. Kovács Ferenc

elnök


Szatmárnémeti

Kereskényi Gábor

társelnök


Nyíregyháza

Pató István

igazgató


FOTÓK

Nyíregyháza

nyíregyháza

Szatmárnémeti

szatmár